Irodalom

Versek, novellák, stb. Ezekhez is lehet képet mellékelni.

 

Édesanyámra gondolok

Üres az asztal. Egy titkos kéz leszedte,
bár itt leng még az ételíz lehelete,
és itt az asszony hajnali ébredése…,
szerelme…, álma…, kacaja…, szenvedése.
Vázában a virág elsatnyult…, elszáradt,
csak az emlék rejti egykori pompádat…

Ma rád gondolok. Rád, ki vajúdtál vélem,
fájdalmadban hitted, hogy nekem kell élnem…,
neked már terved volt a fiadra mérve,
mikor dalt dúdoltál…, olykor erőt kérve,
te tudtad, hogy naponként új ráncok jönnek?
Múló szépségedért ejtsz majd egy könnyet!
S, hogy hervadásod a fiadban lesz erő…
Hisz szívdobbanásod volt a varázserő.

Álmomban vékonybőrű kezedet látom,
olykor tán még egyszer megcsókolni vágyom.
Késő megköszönni áldó simítását,
a kertkapuból intő, féltő indítását…

Futó felhők mögül lesi indulásom,
és ilyenkor kékszemét még vélni látom,
de nem mondhatom el, hogy nagyon hiányzik…
Anyám! – sírkő mögött vadvirág virágzik.

Vác, 2018-05-05.       dr. sijó

Rákoskertnek virágzó meggyfái 

 

A tél hidege már messze táncol,

langymelegre váltak a régi napok,

s meggyfák tele duzzadó rügyekkel,

és ébredésre vártak hajnalok,

 

mint világzajban oly sokszor régen,

itt is járt a bűn, meg a bűnhődés,

agyunk itta az örvények nászát,

s csöpp örömbe bújt el a szenvedés.

 

De, mindig újra eljött a remény,

és hírmondót küldött a napsugár,

milliónyi hófehér virágban,

a termésnek áldott, szent hite vár.

 

Meggyfavirágos rákoskerti szél,

fátyolból szirmot szór a tünemény,

ki éltél…, s lettél földre hullt szőnyeg:

 az élet útja ennyire szerény.

 

 Vidékemnek velem görbült fája,

add hűséged, hogy legyen még gyönyör.

Add gyümölcsöd népeid jussának,

amíg a kimért időd elgyötör,

 

amíg gyökered imádkozni kész,

és az égnek könnyeit ízleli,

a széthullt rögöket összefogja…,

gyümölcsödet bizton megérleli.

 

Vác, 2018-04-25.              sijó

 

Szótár

Eufémizmus:  (görög) kellemetlen, vagy rút fogalmaknak enyhébb szóval való kifejezése, szépítés, szépelgés. A magyar médiában általánosan használt álmegoldás azoknak a tényeknek elfedésére, elferdítésére, amelyek társadalmi problémákat, megoldatlan kérdéseket lobbantanának fel. Számtalan esetben találkozhatunk az eufemizmussal, és az adott esetek túlnyomó többségében mindenki tudja, hogy elferdítésről, a valóság elkenéséről, a megoldások elodázásáról van szó. De mivel Pató Pál országában ez így szokás, a dolgot görgetjük magunk előtt. Tehát az eufemizmus egyfajta társadalmi, politikai túlélési tabletta, amit naponta beveszünk. Tüneti kezelés, a bajt nem szünteti meg, sőt mellékhatásként a beteg exitálása várható.

 

Tolerancia: (latin) türelmesség, engedékenység, elnéző magatartás. A tolerancia egy bizonyos fokig civilizált humanizmus, emelkedett tulajdonsága egy embernek, vagy közösségnek, sőt akár egy társadalomnak. Azonban van egy bizonyos pont, amelyen túl a tolerancia átfordul és gyakorlása gyávasággá, ön és közveszélyes önpusztítássá, árulássá, a közjó semmibevételévé, bűnné válik. Háborús állapotokban, népvándorláskor társadalmi kataklizmák idején a tolerancia nevetségessé és veszélyessé, gyakorlása lehetetlenné válik.

A tolerancia alapvetően a békés időszakok szóhasználatához és gyakorlatához tartozik. Létében fenyegetett közösség, nép, kultúra frazeológiájában nem szerepel. A békés időszak és a háborús időszak közötti különbség felfedezése pedig nem olyan hatalmas feladat, hogy azt egészséges életösztönű emberi közösség ne tudná észlelni. Ezért mondta Cromwell: ”Imádkozzál és tartsd szárazon a puskaport!” Az ellenség a toleranciát gyengeségként, gyávaságként értékeli. Ezért a tolerancia túlhajtása egy nép életében a belső kohézió és szolidaritás fellazulását, az élettér elvesztését, önfeladást és végső fokon a nép pusztulását jelenti.

A tolerancia erőltetése és felmagasztalása mindig hátsó szándékot rejt, belső aknamunkát takar, minden társadalmi vonatkozásban. A politikai, vallási, oktatási életben, a kultúrában, a munkakultúrában, az erkölcsökben. A tolerancia határait kijelölni nem egyszerű feladat, hiszen a túlszabályozás, a szigorú megkötések, a drill és a cenzura viszont gátjaivá válhatnak az emberi alkotókészségek, a mobilitás, a vállalkozókedv kiteljesedésének.

Salamon György festőművész